Négy ír és egy lengyel folyékony kenyér után következzék egy
amerikai, amelyet évekkel ezelőtt itthon ismertem meg. Már nem is
tudom azt, hogy hol vettem egy-két üveggel belőle, s hiába
kutattam az emlékeim között, semmit nem tudtam felidézni a
Millerről. Tudástáram felfrissítése céljából kóstoltam meg
újra ezt a sört Írországban, ám ha őszinte leszek, ez
alkalommal sem marad meg sok ezzel a habos nedűvel kapcsolatosan.
Nem azért, mert rossz volna, hiszen ittam már ennél sokkal, de
sokkal rosszabb sört/söröket is, hanem mivel roppant semleges,
felejtős, és megítélésem szerint semmi olyat nem nyújt, amit
elvárnának egy nagyüzemi sörtől.