 |
| Fotó: Studio KIWI / Shutterstock |
A sör négy fő alapanyaga a maláta, a komló, a sörélesztő és a víz. Először többnyire árpa
csíráztatásával malátát készítenek. Ebből lesz a cefre, amit
leszűrve a komlóhoz adnak. Hogy gátolják a káros baktériumok
elszaporodását, az erjesztésre hűtött helyiségben kerül sor. A
főerjedés és a lefejtés után az utóerjedés következik: az
ital fa- vagy fémhordókban akár több hónapig erjed még, s
közben megtisztul, telítődik szén-dioxiddal, kialakul az íze és
a habszerkezete. A végső szűrés után palackozzák.
Úgynevezett spontán erjesztésű
söröket ma már csak Belgiumban gyártanak, legismertebb fajtája a
lambic. Felső erjesztésű söröket (az erjesztés magas hőfokon,
rövid ideig tart, az élesztő a sörlé tetején úszik)
Nagy-Britanniában készítenek, ezek az úgynevezett ale sörök. A
legelterjedtebb módszer az alsó erjesztés (alacsonyabb hőfokon,
hosszabb ideig végzik, az élesztő a tartály aljára ülepszik).
Ezek az úgynevezett láger sörök. Léteznek hibrid (az alsó és a
felső erjesztésű eljárás keveredik) fajták is, ilyen a búzasör.
 |
| Fotó: Alexas Fotos / Pixabay |
A sör a színe szerint lehet fehér,
világos, vörös, fekete, barna stb., alapanyaga alapján készülhet
árpából, búzából, tönkölybúzából, de akár zabból,
rozsból is. Ha pedig elkészült az aranyló, habos
nedű, nincs más hátra, mint üvegbe, dobozba (vagy hordóba)
tölteni és indulhat is a boltok polcaira, hogy végül a torkunkon
legurítva derítsen minket jobb kedvre. (Forrás: TEOL)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése