Kiderült a cseh sör titka – így főzik a prágai Staroprament

A Staropramen brand 150 éves évfordulója alkalmából több mint 1300 vendéget fogadott a prágai Smíchov negyedben működő sörfőzde, ahol koncerttel és sok sörrel fogadták a brandet forgalmazó kereskedelmi partnereket és újságírókat. A program része volt egy gyárlátogatás is, ahol nemcsak a főzés folyamatát lehetett végig követni, dekiderült az is, hogy mitől olyan kiemelkedő a cseh sörök minősége, de az Agrárszektor munkatársa magyar márkával is találkoztott a gyártósoron.

Staropramen sörgyár | Fotó: Veres Dalma

A prágai gyárban éves szinten 3 millió hektoliter sört gyártanak, ami kiegészül az ostravai üzem 500 ezer hektós termelésével. A Staropramen ezzel Csehországban az egyik legnagyobb sörgyártó a Pilsner Urquell mögött. A brand a MolsonCoors Europe vállalatcsoportjához tartozik, ami 2012-ben vásárolta fel a StarBev csoportot, és annak vezető márkáját, a több mint 30 országban forgalmazott Staroprament.

Mit tudnak a csehek, amit más nem?

Csehországban a sörfőzés hagyománya messzire nyúlik vissza, de sörfogyasztásban is világelsők: 2017-ben 138 litert ittak egy főre bontva. Jól tükrözi a fejlett sörkultúrát, hogy a minőséget nem az alkoholfok százalékában mérik, hanem a legtöbb márka esetében a csomagláson feltüntetett Balling fokkal, amely a szárazanyagtartalom arányát mutatja, így valamivel relevánsabb képet mutat a minőségről egy olyan termék esetében, ahol nehéz az objektív értékelés az eltérő ízlések miatt. A cseh sörök magas minőségével kapcsolatban azonban jellemzően konszenzus alakult ki a fogyasztók között.

A gyárlátogatás során David Mathouchanh sörfőzőmester a cég múltjának bemutatása után le is rántotta a leplet a cseh sör titkáról: a sörfőzés folyamata a cefrézéssel indul, ahol a malátát darálás után vízzel elegyítik, majd melegítik 70-80 fokig. Ez különféle eljárással történhet, a csehek az úgynevezett dekokciós eljárást használják.

Fotó: Veres Dalma

A főzés során többször is elveszik a sörcefre harmadát egy külön tartályba, ahol felforralják azt, hogy a keményítők jobban hozzáférhetővé váljanak a malátában található keményítőbontó enzimek számára. Majd a forralás után visszakerül az elvett harmad a cefrézőbe, így megnövelve annak hőmérsékletét. Ezt a folyamatot többször is megismétlik és a sörfőzőmester szerint ez az, amitől a cseh sör selymesebb, malátásabb ízű lesz.

Mathouchanh szerint az ehhez szükséges plusz tartály beépítése a rendszerbe költséges és mások nem tulajdonítanak neki olyan nagy jelentőséget, ezért nem szokták használni. Utóbbi véleményen van Szilva János, a szintén MolsonCoors csoporthoz tartozó Borsodi sörgyár ellátási lánc igazgatója is, aki az Agrárszektornak elmondta, hogy a csehek szeretik hangsúlyozni a dekokciós főzés jelentőségét, de véleménye szerint annak nincs akkora hatása a végeredményre. A bőcsi Borsodi gyárban készült Staropramen sem pontosan úgy, a dekokciós eljárással készül, azonban Szilva szerint a licensz alapján elő tudják állítani ugyanazt a minőséget.

Rákóczit is főznek

A gyárlátogatás során tapasztalt egyik legnagyobb meglepetés a Borsodi és Rákóczi sörök címkéjének felbukkanása volt, amelyek kartondobozokban álltak a raktárban. Azonban nem a magyar brandek csehországi térhódításáról van szó.

Az a bizonyos plusz tartály | Fotó: Veres Dalma

A magyarok elsősorban a dobozos csomagolást részesítik előnyben (60%), ahogy egész Európában ez a jellemző, a kereskedők és a fogyasztók is a kényelmesebb dobozost preferálják, amely esetében nem kell a visszagyűjtéssel bajlódni. Ez indokolta a bőcsi Borsodi gyár ilyen irányú fejlesztését is, ahol idén tavasszal közel megdupláztuk a dobozos gyártósor kapacitását. Ezzel szemben a PET palackos kiszerelés Magyarországon nem népszerű, ellenben Csehországgal, ahol sokkal nagyobb rá a kereslet, ezért úgy volt racionális, hogy a csekély magyarországi igényt a prágai sörgyárból látják el – mondta Szilva. Megkérdezték David Mathouchanh, hogy ez azt jelenti, hogy az ott készülő PET palackos Borsodi és Rákóczi sörök is a dekokciós eljárással készülnek-e, de azt a választ adta, hogy nem céljuk, hogy cseh Borsodit vagy Rákóczit főzzenek, figyelembe veszik az adott országok piacának sajátosságait. (Forrás: Agrarszektor.hu)