2018. május 3., csütörtök

Így készül a kolozsvári magyar kézműves sör

Milyen a pilseni sör, ha magyarok főzik Kolozsváron, adalékanyagok nélkül, importált összetevőkből, betartva a hagyományos technológiát? Drágább, mint az ipari sörök. De jobb is.

Fotó: Facebook / Bere a la Cluj
A Kolozsvár Kisbács felőli határán álló, kissé lepukkant ipari épületről nem feltételezné az ember, hogy sört főznek benne, ráadásul nem is rosszat. Belépve malátás zsákokra esik a tekintetem, amelyeknek származási helye a feliratok tanúsága szerint Bajorország. Képzeletben adok egy jó pontot, ami a bajoroktól származik, és sörrel kapcsolatos, az kétes minőségű nemigen lehet. A következő teremben változatos formájú és méretű fémtartályok sorakoznak: ezekben főzik a sört, magyarázza Vígh Ferenc, a sörfőzde társtulajdonosa, abban szűrik, végül pedig átkerül amazokba, ahol heteken át érlelik, mielőtt a kézi palackozóval üvegbe vagy hordóba fejtenék. 

Ebben szűrjük a sört, mutatja Vígh Ferenc | Fotók: Pengő Zoltán
A Bere a la Cluj néven futó cég 2016 nyarán jelent meg a piacon, kezdetben Etyeken, bérben főzetett sörökkel. A Phaza Lunii, a Gaura Neagro és az Ursa Amaro már ismert márkáknak számítottak a kézműves sörök kolozsvári fogyasztóinak körében, amikor idén februárban beindult a termelés a Bácsi-úti sörfőzdében. 

„Ha bérben főzetsz, nincs gondod az adminisztrációval, ellenben saját főzés esetén könnyebben ellenőrzés alatt tudod tartani a munkafolyamatot, jobban oda tudsz figyelni a minőségre” – mondja Vígh Ferenc, hozzátéve, hogy a piac jobban elfogadja azokat a termékeket, amelyeket a gyártó maga főz. A berendezéseket Olaszországból és Kínából rendelték, az alapanyagokat pedig szintén külföldről szerzik be. 



„A román maláta nem elég jó minőségű, komlóból pedig kevés van, s az is csak pils jellegű sörhöz való” – magyarázza az iparos. A cégnek jelenleg öt terméke van: egy ale, Phaza Lunii, egy porter, Gaura Neagro, egy special bitter, Ursa Amaro, egy ipa, Pitica Roșie és újabban egy pilseni, a Cosmo Băut.

Ízlések és pofonok

A Bere a la Cluj termékeihez kizárólag a sör négy hagyományos alapanyagát használják, mondja Tankó György, aki a főzés szakmai részéért felel: árpából készített malátát, komlót, élesztőt és vizet. Adalékanyag nem kerül a sörbe, amelyet 8-9 órán át főznek, majd 25-30 napig erjesztenek. „Bármilyen receptet meg tudunk főzni” – hangsúlyozza Tankó, aki élelmiszeripari mérnökként, a gyakorlatban tanulta ki a sörfőzést. A sör aromáját alapvetően a maláta milyensége és mennyisége határozza meg, a komló inkább az illatát befolyásolja.

Vígh Ferenc szerint a kézműves sörök tipikus fogyasztója 25 és 45 év közötti hipszter. 45 év felett az emberek általában már kevésbé nyitottak az újra, ugyanakkor, mivel az ipari söröknél drágább termékekről van szó, a fogyasztói kört a jövedelemszint is meghatározza.



„Volt olyan idősebb ember, aki, amikor megkóstolta, nagyon dicsérte a sörünket, de hozzátette, nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen igya” – mondja Vígh. A Bere a la Cluj Kolozsvár mellett Bukarestben, Nagybányán és Sepsiszentgyörgyön van jelen, lokálokban és boltokban egyaránt. A kolozsváriak és a fővárosiak az aromásabb termékeiket részesítik előnyben, Sepsiszentgyörgyön ellenben messzemenően a pilseni sörük fogy a legjobban. A közeljövőben mangós sört fognak piacra dobni. A természetes összetevőkhöz ennél is ragaszkodni fognak, nem szörpöt használnak majd hozzá, hanem pépesített mangót.

Az elmúlt hónapokban általában 2800 liter sört főztek, de a nyári hónapokban valószínűleg szükség lesz a 3500 literes maximális kapacitásra. A Bere a la Cluj ott lesz a májusban, a Bánffy-palota udvarán sorra kerülő Hype sörfesztiválon, valamint a Kolozsvári Magyar Napokon is. A piac messze van még a telítettségtől, véli Vígh Ferenc, ugyanakkor a kézműves sörök gyártói hátrányos helyzetben vannak a multinacionális nagyvállalatokhoz képest, amelyek törvénybe ütköző, exkluzív szerződéseket kötnek az éttermekkel, sörözőkkel, kizárva azokból a potenciális versenytársakat. (Forrás: MASZOL / Pengő Zoltán) 

丨Mi is az a kézműves sör?
A termékkategóriának idehaza nincsenek szabályokba foglalt precíz szakmai ismérvei, az Adótörvénykönyv szerint évi 200 ezer liter mennyiség alatt egy sör kézműves jellegű terméknek minősül, ami felettébb vitatható meghatározás. A kézműves jelzőt általában a kis tételben, hagyományos technológiával, kizárólag természetes összetevőkből gyártott sörre használjuk. Elterjedt téveszme, hogy a kézműves minősítést minőségi jellemzőnek tartjuk. Ez nem igaz, vannak pocsék minőségű kézműves sörök is. A kézművesként reklámozott legismertebb hazai sör az Igazi Csíki. A Lixid Project sörei minőségüket tekintve kétség kívül a prémium kategóriába tartoznak Magyarországon és Romániában is, ám, hogy kézműves termékek lennének, az nagyon is vitatható, lévén, hogy két ország többszáz lokáljában és boltjában kaphatók, köztük multinacionális áruházláncokban is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése