162 éves Guinness került elő a tenger mélyéről

Fotók: Pixabay

Egy belga búvár különleges kincset talált a Dover partjainál fekvő hajóroncsban: egy 1864-ből származó Guinness-palackot. A sör több mint 160 évet töltött a tenger fenekén, a kutatók pedig most azt vizsgálják, megőrizhette-e eredeti ízét, sőt azt sem zárják ki, hogy még iható lehet.

Egy belga búvár különleges leletre bukkant egy Dover partjainál fekvő hajóroncsban: egy 1864-ből származó Guinness-palackot talált a tenger fenekén. Stefan Panis több mint 40 éve búvárkodik, de ehhez hasonló felfedezésben még nem volt része. A palackot 2025-ben emelte ki a roncsból, majd egy gyors tisztítás után előtűnt rajta a jól ismert Guinness felirat. A szakértők szerint az üveg több mint 160 évet tölthetett a tenger alatt, és könnyen lehet, hogy nem ez az egyetlen ilyen palack a roncs környékén. Panis úgy véli, egy teljes, akár 24 palackos rekesz, sőt több láda is rejtőzhet még a homok alatt.

A felfedezés után a búvár felvette a kapcsolatot a Guinness szakembereivel, akik most vizsgálják a különleges leletet. A kutatók mintákat elemeznek annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen lehetett az 1860-as években készült stout íze, és akár az eredeti recept alapján újra is készíthetik a történelmi sört. A legnagyobb kérdés azonban az, hogy vajon iható maradt-e a 162 éves Guinness. Panis szerint erre van esély, ha a tengervíz nem jutott be a palackba a dugón keresztül. Bár ő maga nem nagy Guinness-rajongó, azt mondta, ha a szakértők biztonságosnak ítélik, mindenképpen megkóstolná.

A különleges ital híre Belfastban is felkeltette az emberek érdeklődését. Többen azt mondták, hogy a történelmi élmény miatt vállalnák a kóstolást akkor is, ha nem tudnák pontosan, mire számítsanak. Mások viszont óvatosabbak, és inkább egy frissen csapolt Guinness mellett maradnának. 

A Diageo, a Guinness tulajdonosa szerint az ilyen felfedezések fontos betekintést adnak a márka múltjába, ezért a vállalat archív szakértői jelenleg együttműködnek a búvárokkal, hogy további információkat gyűjtsenek a ritka leletről. (Forrás: Origo / Kovács Andrea)