John Smith’s Extra Smooth

Még 2022 augusztusában, a neszebári nyaralásunk alkalmával az egyik tengerparti kocsmában találtam rá erre az angol sörre, amely egyszerű, roppant letisztult külsejével keltette fel a figyelmemet. Csak harmadik nekifutásra rendeltem belőle egy dobozzal, mivel eleinte idegenkedtem tőle, hiszen számomra teljesen ismeretlen volt. Végül azonban győzött a kíváncsiságom, ám ott motoszkált bennem, hogy milyen lehet az az angol sör, amely bekerült egy bolgár beach bár hűtőjébe. Ezzel sem a szigetországi alét, sem pedig a vendéglátóipari egységet nem akartam megsérteni. Nem bántam meg, hogy megkóstoltam, mivel a John Smith’s Extra Smooth révén egy legendás és klasszikus angol serital került fel a Sörcsap rangsorába.

 

Marston’s EPA

Felvezetésként csak annyit, hogy ez a tizenkettedik angol sör, amelyet megkóstoltam a ködös Albionból. Ha nem csal az emlékezetem, korábban csak a Primátortól teszteltem egy English Pale Ale-t, amely igazán tetszett nekem. Még 2021-ben a Lidlben szúrtam ki a Marston’s EPA-t, és rögtön az volt az első gondolatom: „Na, egy sör, amely tényleg angolnak látszik!” A következő év februárjának közepén, egy hideg és csípős estén nyitottam meg, és pont kapóra jött egy könnyedebb sör, amelytől egyáltalán nem szédültem meg a roppant húzós nap végére.

A keddi vásár

Itt vásároltam: Lidk (Sepsiszentgyörgy)
Marston's EPA – 5.99 lej (500 ml)

Smithwick’s Pale Ale

Bő másfél évvel ezelőtt ajándékként kaptam egy Smithwick’s Red Ale sört, ami nagyon ízlett nekem, így nem sokat haboztam, amikor a carrigaline-i Lidlben felfedeztem a zöld címkés Pale Alét, illetve a sárga címkés Atlantic Blonde Alét, és mindegyikből vettem magamnak egy-egy üveggel. Előlegben elmondhatom, ahogy az elsőben sem, úgy az utóbbi kettőben sem csalódtam, s nagyon kár, hogy itthon nem lehet kapni ezeket...