Joe Beer Zero (lengyel/román) – 9.45 lej (500 ml)
Joe Beer Classic Lager (lengyel/román) – 7.09 lej (500 ml)
Joe Beer Radler Zero (lengyel/román) – 8.09 lej (500 ml)
Itt vásároltam: Auchan (Brassó)
Steenbrugge Blond (belga) – 6.89 lej (330 ml)
Van Pur Lager (belga) – 4.99 lej (330 ml)
Blanche de Namur (belga) – 13.49 lej (330 ml)
Van Pur Dubbel (belga) – 5.49 lej (330 ml)
Oettinger Bavarian Helles (német) – 5.49 lej (500 ml)
Hihetetlen, de a Budweiser King of Beers és a Miller Genuine Draft után a Samuel Adams Boston Lager mindössze a harmadik amerikai sör, amit megkóstoltam, teszteltem és véleményeztem. Őszintén szólva meglepett ez a szám, mert azt hittem, az elmúlt tíz évben jóval több tengerentúli sörital megfordult a poharamban, de úgy látszik, hogy tévedtem, mea culpa… Na de ami késik, nem múlik, és a jövőben biztosan lesz még alkalmam amcsi habos nedűt szüpürcsölni.
A Pils, a Neagră és a Bere de Casă után ez már a negyedik Șapte Coline, amit megkóstoltam, leteszteltem, most pedig következhet a véleményezés is. A jászvásári főzde eddigi söreire egy ötöst, egy 5,5-öst és egy hetest osztottam ki, így előre elmondom, hogy a szárazkomlózással készült Elixir végül egy hatost kapott tőlem.
![]() |
| Fotók: Pexels |
Történelmi mélypontra csökkent a sörfogyasztás Csehországban 2025-ben, ami a termelés és az export visszaesésében is megmutatkozott. A Cseh Sör- és Malátaszövetség adatai szerint a hazai sörfőzdék összesen 19,96 millió hektolitert állítottak elő, ami 4,3%-os csökkenést jelent éves alapon.
Testvéréhez, a Gutenberg Original Helleshez hasonlóan a mostani tesztalanyomat is a Sepsiszentgyörgy központjában található, német termékeket forgalmazó üzletben vásároltam. Sajnos ez a serital is leginkább az ismeretlenségével keltette fel az érdeklődésemet, mert sem a külalakja, sem pedig később az ízvilága nem tudott igazán meggyőzni. A Helles korábban öt pontot kapott nálam a tízből, és sajnos a Gutenberg Original Pilsener sem érdemelt ennél többet.
A 2017-ben tesztelt és véleményezett Azuga Nepasteurizată után ez a második sör, amit megkóstoltam a kézművességre hajazó új Azugától. Már az elején le kell szögeznem a mostani alanyomról: ittam már jobb román búzasört, de ha ezzel kínálnak, nem fogom visszautasítani. A testvéréhez hasonlóan a Weißbier címkéje is krémszínű, vintage stílusú, amelyen a hangsúlyos márkanév alatt elhelyezkedő kék szalag és a sugaras háttérgrafika a bajor típusú, szűretlen búzasör prémium, tradicionális jellegét és hegyvidéki eredetét hirdeti. Mindezt egy fiatal szarvas rajza egészíti ki. Egy szó, mint száz: a dizájn roppant minőséginek hat, egyszerre letisztult és elegáns.
Az Ursus Specialități sorozat második tétele volt számomra az Ursus Cherry Lager Cireșar, amelyből még 2021 májusában vásároltam néhány dobozzal. Sokáig ült a hűtőben, mivel csak a következő év áprilisában teszteltem le ezt a meggyes különlegességet. Aztán 2022 augusztusában vettem még egyet belőle, igaz, az már a 330 milliliteres, üveges változat volt. Az internet népe szerint a kettő közül az utóbbi volt a jobb, de én erre már nem emlékszem.
A sörrajongók Európa-szerte eltávolodnak a kevesebb egyedi jegyet tartalmazó szeszes italoktól, s a prémium, illetve az alkoholmentes nedűk felé fordulnak. Ehhez hasonló szerkezeti átalakulások jellemezték a magyarországi sörpiacot 2025-ben – közölte a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete az MTI-vel.
![]() |
| Fotók: Freepik |
A második sör, amelyet a német Erdingertől kóstoltam, teszteltem. A Pikantus igazi különlegesség: ez a folyékony kenyér a baksör (Bock) és a búzasör (Weizen) találkozásából született búzabak, vagyis a búzasörök erősebb, testesebb, s ha lehet ilyet mondani, akkor a komolyabb változata. A 9,5 pontra értékelt Weihenstephaner Vitus után ez mindössze a második weizenbock, amelyhez eddig volt szerencsém. Fontos különbség viszont az, hogy míg a Vitus világos sör, addig a mostani tesztalanyom barna.