 |
| Ez a második Perlenbacher-sör, amelyre hat pontot adtam |
Ez az ötödik Perlenbacher-sör, amelyet megkóstoltam, és a Black után a második, amelyre hat pontot adtam. Egy átlagos ivósör, amelyet láttam már piros és kék köntösbe öltöztetve is, s nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a Perlenbacher a Lidl diszkontáruház-lánc házi söre. De térjünk át az Export véleményezésére.
Itt vásároltam: Auchan (Brassó)
Casablanca (marokkói) – 9.99 lej (330 ml)
Casablanca Citron (marokkói) – 8.99 lej (250 ml)
La Trappe Quadrupel (holland) – 16.49 lej (330 ml)
 |
| A hosszú bajszos és kalapos úriember: a Mester. |
A Sepsiszentgyörgyön is kapható Steam Brew-sorozat utolsó darabja a Mester becenévre hallgató Imperial Stout, amely az általam kóstolt steampunkos stílusú sörök közül az eddig legjobb (külföldön forgalmaznak még egy Portert is, de arról nem tudok véleményt mondani, mert még nem jutott el hozzánk). Ahogy a German Redhez, az Imperial IPA-hoz, a Session IPA-hoz és a Wheat Pale Ale-hez, úgy a mostani tesztalanyomhoz is egy kis történetet találtak ki a marketingesek: „A szesztilalom előtt egy olyan tekintélyes intézmény vezetője volt, ahol az emberek megtanulhatták a sörfőzés művészetét. Ő a szesztilalom ellen harcoló bátor közösség alapítója is. A Mester arca megsérült egy rajtaütés alkalmával, amit mélyen a fejébe húzott kalap mögé rejt el. Szeretné elkerülni, hogy borzalmas külsejét összefüggésbe hozzák az általa készített imperial stout erőteljes, mégis rendkívül harmonikus ízével” – olvasható a steam-brew.com-on, a sör hivatalos portálján.
Itt vásároltam: Kaufland (Kézdivásárhely)
Meșterul Manole Viguros (román) – 11.71 lej (500 ml)
Stejar Pilsner (román) – 6.49 lej (500 ml)
 |
| Oktoberfest a világ legnagyobb népi fesztiválja | Fotó: Pixabay |
Az Oktoberfest manapság nemcsak a világ legnagyobb népi fesztiválja, de sátrai gigantikus kocsmák is, ahol minden évben több millió liter sört és több százezer fél csirkét szolgálnak fel. Az ünnepi hangulat a kezdetek óta változatlan, az árak azonban idén már az egekbe szöktek.
 |
| Az egykori gyárépület napjainkban | Fotó: Wikipedia |
Itt vásároltam: Carrefour (Sepsiszentgyörgy)
Neuzeller Bock (német) – 18.45 lej (500 ml)
Neuzeller Schwarzbier (német) – 18.45 lej (500 ml)
Neuzeller Pilsner (német) – 17.65 lej (500 ml)
 |
| A Jever Pilsenek a világ több mint 40 országában kapható |
A Jever Pilsener készítője, a Friesisches Brauhaus zu Jever története egészen 1848-ig nyúlik vissza, amikor egy Diedrich König nevű fogadós bejelentette, hogy palackozott sört árul. A sörgyár az elmúlt mintegy 180 évben több tulajdonosváltáson esett át, és 2004-től a Radeberger Gruppe KG csoport tagja. A német sör az alsó-szászországi Jever városáról kapta a nevét, ahol a főzde található, ám a Jever Pilsener elnevezés hivatalosan csak 1935-től van használatban. A II. világháború előtt már ismertté vált a márka, amely 1950-ben könyvelte el az első komolyabb exportsikert, és mostanra a világ több mint 40 országában kapható.
 |
| Fotók: Pexels |
Egy európai kutatócsoport megpróbálta meghatározni, hogy milyen út vezet a tökéletes sörhabhoz. Megállapították, hogy a háromszoros erjesztésű belga sörök verhetetlenek ebben a műfajban. A vizsgált hatféle ital közül ugyanis ezeknek van a legstabilabb habjuk, míg az egyszeres erjesztésű lager sörök habja a legkevésbé stabil. „Az ötlet az volt, hogy közvetlenül tanulmányozzuk, mi történik a két szomszédos buborékot elválasztó vékony rétegben. És amikor buborékokra és habokra gondolunk, az első dolog, ami eszünkbe jut, az a sör” – mondta Emmanouil Chatzigiannakis, az Eindhoveni Műszaki Egyetem adjunktusa. A Physics of Fluids folyóiratban megjelent tanulmány célja az volt, hogy jobban megértsék a hab kialakulását, és a sör kiváló esettanulmánynak bizonyult.
A sepsiszentgyörgyi, háromszéki sörkedvelőknek aligha kell bemutatni a Lucretia söröket, amelyek a közelmúltban hamar belopták magukat a szívünkbe, miután megjelentek a helyi boltokban, kocsmákban, éttermekben. Jómagam is készítettem interjút a gyergyószentmiklósi származású építésszel, Szabó Rudolffal, aki a Lucretia Schooner egyik megálmodója volt, s 1996 óta lakik Szentgyörgyön. Elmondása szerint a Lucretia Schooner Sörműhely ötlete egy prágai kocsmában született meg, a név pedig Rejtő Jenőtől érkezett. A magyar szórakoztató irodalom népszerű alakja sajátos stílusában mesélte el a Lucretia névre keresztelt sörcsempész szkúner rövid, kalandos történetét, a hajó és a hullámzó tenger pedig a Kovászna megyei sör címkéjéről is visszaköszönt.
